Mit mond a tudomány a lóasszisztált fejlesztésről?
A lóasszisztált fejlesztés komplex hatása az emberre
Az elmúlt években egyre többen fordulnak a természetközeli, élményalapú fejlesztő és önismereti módszerek felé. A lóasszisztált foglalkozások sokáig inkább tapasztalati úton terjedtek: a szakemberek, terapeuták, pedagógusok és coachok látták a változást a gyerekeken, a felnőtteken, a vezetőkön, a szorongókon, a túlterhelteken. Azt látták, hogy a ló mellett az ember megnyugszik, megnyílik, bátrabb lesz, elkezd bízni, elkezd kapcsolódni. Ma már azonban nemcsak tapasztalatokról beszélhetünk, hanem egyre több nemzetközi kutatás is vizsgálja, mi történik valójában, amikor az ember lóval dolgozik együtt.
A kutatók egyik legfontosabb megállapítása, hogy a lóasszisztált foglalkozások nem egyetlen területre hatnak, hanem egyszerre több szinten fejtik ki hatásukat. Hatnak a testre, az idegrendszerre, az érzelmekre, a gondolkodásra és a szociális működésre is. Ezért nevezik a szakirodalomban biopszichoszociális hatásnak – vagyis olyan módszernek, amely a test, a lélek és a kapcsolatok szintjén egyszerre hoz változást.
A lóasszisztált fejlesztés hatása a mozgásra
A mozgásfejlesztés területén régóta ismert a hippoterápia, amely a ló járásának mozgását használja fel terápiás céllal. A ló mozgása háromdimenziós, ritmikus és folyamatos egyensúlyi reakciókat vált ki a lovon ülő emberből. A kutatások szerint ez a mozgás segíti az egyensúly, a koordináció, a testtartás és a mozgásminták fejlődését, valamint pozitív hatással van az idegrendszer érésére és a szenzoros feldolgozásra is. Nem véletlen, hogy világszerte alkalmazzák cerebrális parézis, stroke utáni rehabilitáció, sclerosis multiplex vagy különböző fejlődési zavarok esetén. A ló mozgása tehát nem egyszerűen sport vagy szabadidős tevékenység, hanem egy speciális idegrendszeri ingerlés, amely mozgáson keresztül fejleszti az embert.
A pszichológiai kutatások egy másik fontos területre mutatnak rá: a lovakkal végzett munka jelentős hatással van az érzelmi állapotra és a mentális egészségre. Több tanulmány kimutatta, hogy a lóasszisztált foglalkozások csökkentik a stresszt és a szorongást, javítják a hangulatot, növelik az önbizalmat és az önhatékonyság érzését. A lovak különleges tulajdonsága, hogy rendkívül érzékenyek az ember testbeszédére, belső feszültségére és érzelmi állapotára. Nem a kimondott szavakra reagálnak, hanem arra, ami valóban bennünk történik. Ez az azonnali és őszinte visszajelzés segíti az önismereti folyamatokat, ezért alkalmazzák a lovakat egyre gyakrabban coachingban, önismereti csoportokban és pszichológiai fejlesztésben is.
Gyerekekkel végzett kutatások különösen érdekes eredményeket hoztak. Autizmussal élő, ADHD-s vagy viselkedési nehézségekkel küzdő gyerekeknél a lóasszisztált programok javították a kommunikációt, a szociális készségeket, a figyelmet és az együttműködést. A kutatók szerint a lovak jelenléte motiváló, biztonságos és érzelmileg elfogadó környezetet teremt, amelyben a gyerekek könnyebben tanulnak és könnyebben kapcsolódnak másokhoz. Sok esetben olyan gyerekek is megnyílnak a ló mellett, akik más helyzetben zárkózottak vagy nehezen bevonhatók.
Miért működik a lóval végzett önismereti és coaching munka?
A lóval való munka azonban nemcsak fejleszt, hanem kapcsolatot is tanít. A kutatások szerint a lóasszisztált foglalkozások fejlesztik az empátiát, az együttműködést, a kommunikációt és a felelősségvállalást. A lóval nem lehet erőből dolgozni, nem lehet „megjátszani” magunkat, nem lehet csak utasításokat adni. A lóval való munka jelenlétet, következetességet, tiszta kommunikációt és belső egyensúlyt igényel. Éppen ezért használják a lovakat vezetőképzésben és coaching folyamatokban is, mert a ló azonnal visszajelzést ad a vezetői stílusról, a határokról és a kommunikációról.
Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kutatási területe az idegrendszeri összehangolódás vizsgálata. Több vizsgálat kimutatta, hogy a lóval való nyugodt együttlét során csökken a kortizolszint, lassul a pulzus, és a szervezet relaxált állapotba kerül. Egyes kutatások azt is vizsgálják, hogyan hangolódik össze az ember és a ló idegrendszere, szívritmusa és stresszreakciója. Ezt a jelenséget együttszabályozásnak nevezik. Ez tudományos magyarázatot adhat arra a jelenségre, amit a szakemberek és a résztvevők gyakran megfogalmaznak: a ló mellett az ember megnyugszik, lelassul, és könnyebben kerül kapcsolatba saját magával.
A nemzetközi kutatások tehát egyre inkább alátámasztják azt, amit a gyakorlatban dolgozó szakemberek régóta tapasztalnak: a lóval végzett munka komplex hatású. Egyszerre fejleszti a mozgást, segíti az idegrendszer szabályozását, támogatja az érzelmi fejlődést, erősíti az önbizalmat, fejleszti a szociális készségeket és mély önismereti folyamatokat indíthat el. Talán ez az oka annak, hogy a lóasszisztált módszerek egyre több területen jelennek meg az egészségügytől az oktatáson át a coachingig.
A ló ebben a folyamatban nem eszköz, hanem társ. A lóval végzett munka során az ember nemcsak feladatokat old meg, hanem egy belső utat jár be. Ebben az útban a ló a társ, a feladat az út, az akadály a nehézség, a megoldás pedig a saját belső erő megtalálása.
Források (nemzetközi szakirodalom)
A cikk nemzetközi szakirodalmi összefoglalók és kutatások alapján készült az Equine-Assisted Interventions (EAI), a hippoterápia, valamint a lóasszisztált pszichológiai, pedagógiai és coaching célú módszerek témakörében.
- Stergiou, A. et al. (2017): Hippotherapy in neuromuscular rehabilitation – Systematic review
- Wood, W. H. & Fields, B. E. (2019): Equine-Assisted Therapies and Learning – Review of the Literature
- Kendall, E. et al. (2015): Equine-assisted therapy for mental health – Systematic review
- O’Haire, M. (2013): Animal-Assisted Intervention for Autism Spectrum Disorder – Systematic Review
- Pendry, P., Smith, A. (2014): The effects of equine-assisted learning on stress and coping
- Fine, A. H. (2019): Handbook on Animal-Assisted Therapy
- Yorke, J., Adams, C., Coady, N. (2008): Therapeutic value of equine–human bonding
- Bachi, K. (2012): Equine-facilitated psychotherapy: The gap between practice and knowledge
- Lentini, J., Knox, M. (2015): Equine-facilitated psychotherapy with children and adolescents
- Hauge, H., Kvalem, I. (2019): Equine-assisted interventions and emotional regulation
Kapcsolódó programok
Ha szeretnéd saját élményben is megtapasztalni a lóval való közös munka hatását, az alábbi programokon van lehetőség bekapcsolódni:
A szerzőről
Kiss Tímea lóasszisztált fejlesztő szakember, lovascoach és kineziológus, a Lópofa Egészségmegőrző és Oktató Kft. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint 30 éve foglalkozik lovakkal, és több mint 18 éve dolgozik lóasszisztált fejlesztési és képzési területen.
Munkája középpontjában a ló és az ember közötti kapcsolat áll, amelyet mozgásfejlesztésben, önismereti folyamatokban és szakemberképzésekben alkalmaz. Programjai között szerepel a Mozgásfejlesztés lóháton program, az Önismeret a lovak tükrében önismereti csoport, a Lóasszisztált coach képzés, valamint a JelenLét Lovakkal egyéni lóasszisztált önismereti és coaching folyamat, ahol a résztvevők saját élethelyzetükkel, elakadásaikkal és döntési helyzeteikkel dolgozhatnak a lovak segítségével.